12.fejezet

Sziasztok!Köszönöm a kommenteket:) 8 komment után hozom a következőt:)

Másnap reggel korán keltem,de Harry már nem feküdt mellettem.Miután fogat mostam,felöltöztem lementem a konyhába.Láttam hogy Harry ott áll és kávét csinál.Mögé lopakodtam és átöleltem,és mgpusziltam a nyakát.
-Máskor is üdvözölhetsz így-mosolygott rám,majd megcsókolt.
-Hmm..Talán lehet róla szó.
-Reménykedtem,hogy te jösz le legelőször.Így legalább picit kettesben lehetünk.
-JÓ REGGELT!!-jött be Louis üvöltve a konyhába.
-Neked is Louis-mondtuk egyszerre Harry-vel egyhangúan.
-Mi ez a kedvtelenség?Megzavartam valamit?
-Semmi Lou,csak beszélgettünk..
-Akkor jó.Mi a kaja mert totál éhes vagyok.
-Tegnap megettünk minden normális kaját..
-NIALL!NINCS KAJA-üvöltött Louis.Ekkor láttam,hogy Niall épp a konyhaajtóban áll.
-MI AZ HOGY NINCS KAJA??ÉHES VAGYOK.NEKEM SZÜKSÉGEM VAN KAJÁRA.MOST!!
-Mi ez a kiabálás?-jött be Zayn ásítva,mellette pedig ott volt Emma.
-Nincs kaja-mondta Niall kétségbeesetten.
-Niall,amennyit tegnap megettél az egy hadseregnek elég lenne fél évre.Amúgy köszi az ébresztést-lépett be Liam,így teljes lett a csapat.
-Figyeljetek.Mindjárt elmegyünk Emmával vásárolni és hozunk kaját.
-Nem,majd inkább én megyek és hozok mindenkinek.
-De te mindig rengeteg kaját veszel Niall-mosolygott Harry.
-Meg ha felismernek neked annyi…-érveltem én is amelett,hogy ne menjen el.
-Jó.Legyen-mondta durcásan,majd elindult a fürdőszoba felé.
Miután Emmával mindketten felöltözünk,elindultunk a közeli kisboltba.Vettünk egy csomó kaját,majd hazafelé leültünk egy kicsit beszélgetni abba a parkba,ahol Harry-vel is voltunk.
-Em,kérdezhetek valamit?
-Persze.Miről van szó?
-Tegnap vacsoránál sokszor egymásra néztetek Zayn-nel.És nemcsak egy sima egymásra nézés volt..
-Mire akarsz kilyukadni?
-Bejön neked Zayn?
-Igen.
-És tegnap este mi volt?
-Semmi,csak beszélgettünk.Nagyon bírom.Nem hinném,hogy lehet köztünk több,hisz már csak ma és holnap lesz itt.
-Addig pedig minden percet tölts vele együtt.
-Bella,nyugi már.Semmi értelme nem lenne.
-Igen,én is ezt hittem,mikor Harry-vel találkozgattunk Londonban.
-De az más..
-Nem más.
-Mindegy…Veled és Harry-vel mi a helyzet?
-Semmi.
-Nem volt este semmi?-kérdezte egy perverz mosollyal az arcán.
-Nem.
-Nem is próbálkozott.
-Nem,de Emma.Ha megtörténik sem úgy fog,hogy rajtunk kívül öt ember van a házban.
-Jó,ez igaz.
-Ne de menjünk,mert Niall éhen fog halni.
Mikor beértünk a házba,Niall egyszerre odafutott és kikapta a táskákat a kezünkből.Bevitte a konyhába,majd kiválasztotta a neki tetsző kajákat és azonnal enni kezdett.

Egész délelőtt csak beszélgettünk.Ebéd után mindenki leült a nappaliba kivéve Liam és Louis.Ők felmentek,hogy felhívják Danielle-t és Eleanor-t.Én a laptopoztam,Harry a telefonját nézegette,Niall a konyhában vacsorát főzött,Emma és Zayn pedig peszélgettek.
Mikor felmentem,hogy megnézzem az e-maileket,láttam hogy van egy bejövőm.
„Szia!Mit szólnál,ha éjjel csak te és én kimennénk a parkba?”
Miután elolvastam,rámosolyogtam Harry-re,majd bólintottam.

Niall vacsorára sült csirkét és rizst csinált.Nagyon finom volt.Nem tudtam,hogy így tud főzni.Mindenki csak dicsérte,ami nagyon tetszett neki.Vacsora után szép sorjában elindultunk fürdeni,de így is két órába telt,mire a hét ember lezuhanyzott.
Niall-t annyira kifárasztotta a főzős,hogy egyszerre lefeküdt.Liam,Louis,Emma,Zayn,Harry és én pedig beraktunk egy filmet,amire nem is figyeltünk,mivel végigbeszélgettük.Aztán mikor vége lett a filmnek,mindenki elvonult a rá kiszabott szobába.
Harry és én csak feküdtünk egymás mellett,és vártuk hogy az óra egy órát üssön.Mikor ez megtörtént,felálltunk,felöltöztünk melegebben és lementünk.Sikerült kijutnunk a házból anélkül,hogy bárki is meglátott volna.Útunkat a kis park felé vettük.Mikor odaértünk,leültünk a legeldugottabb padra,ahol Harry egyszerre megcsókolt.Még sosem volt ilyen szevedélyes,de tetszett.
-Nem bírok magammal.Annyira kívánlak-súgta a fülembe,majd ismét a számra tapadt.
-Én is téged.
-Akkor most mi legyen?
-Itt semmiképp.
-Gondoltam.De ugyebár én mindenre gondolok-mondta mosolyogva,majd maga után húzott.

11.fejezet

Mivel összegyűlt a 8 komment itt az új rész:) A következőt is 8 komment után kapjátok:)

Mikor kinyitottam az ajtót,egy kissé meglepődtem.Na jó.Nem kicsit,hanem nagyon.
-MEGLEPETÉS!!-kiáltották mind a négyen kórusban.
-Ti meg hogy kerültök ide?
-De kedves fogadtatás-mondta Zayn.
-Bocsi,nem úgy értettem,csak meglepődtem.Gyertek csak be.
Mikor beléptem a nappaliba a mögöttem álló négy sráccal,Harry és Emma olyan arcot vágtak,amilyet kb.én vágtam egy-két perccel ezelőtt.
-Ti meg mit kerestek itt?-kérdezte Harry,mikor eléjük lépett
-Hiányoztál és nem akartam hogy becsajozz-válaszolt a kérdésére Louis.
-Amúgy kaptunk egy kis szabadságot és arra gondoltuk,hogy kiszellőztetjük a fejünket-adott Liam egy normális választ
-És mért ide jöttetek?
-Jaj,Hazza de örülsz nekünk-mondta Niall.
-Hát ha a 4 legjobb haverom beállít a csajom házába,miközben itt vagyok egy kicsit furcsa.Egyáltalán honnan tudtátok a címet.
-Harry,hogy tehetted ezt velem?Megcsaltál?
-Louis hagyd ezt abba és válaszolj hogy honnan tudjátok Bella címét.
-Jól van na.Ne legyél már ilyen.Amúgy még te adtad meg hogy küldjük utánad a többi cuccod.
-Ez igaz,de hol vannak a cuccaim?
-Kint a kocsiba,amit béreltünk.
-És hol béreltél szobát?-kérdezte Zayn.
-Sehol nem béreltem,itt alszom Bellánál a vendégszobában.
-Aha..persze..a vendégszobában.
-És ti hol fogtok?
-Miattam mindenki maradhat itt.Max megosztjuk a szobákat.A szüleim sincsenek itthon-dobtam fel az ötletet.
-Oké,akkor ezt megbeszéltük-mosolygott Liam.
-Kimegyünk a kocsihoz a cuccokért?-kérdezte Harry a srácokat.
-Persze.De ha már a kocsinál vagyunk nem megyünk el valami kajáért?
-Nem,Niall.
-De Liam,én éhes vagyok.
-Kibírod.
-Niall,ha gondolod van még egy kis pizza a konyhában.
-Imádlak Bella-mondta,majd kiszaladt a konyhába és lerohanta azt a fél pizzát,ami megmaradt.
Míg a srácok kimentek a kocsiba,hogy elrendezzék a cuccaikat,én addig megbeszéltem Emmával,hogy átjön ma estére.
-Nos,akkor..El kellene döntenünk,hogy ki kivel alszik.
-Én veled szeretnék-mondta Harry,majd közelebb lépett és átölelt hátulról.
-Oké.Akkor mi megyünk az én szobámban.A vendégszobában is elférnek hárman.És akkor ketten alszanak a nappaliban.Döntsétek el hogy legyen.
Hosszas gondolkodás után úgy döntöttek,hogy Liam,Louis és Niall alszanak a vendégszobában;Emma pedig Zayn-nel a nappaliban.
Vacsorára rendeltünk kaját,mert Niall és Louis az összes pizzát megették.
-Na és meddig maradtok?-kérdezte Emma vacsora közbe.
-3 nap.Nem akarunk nagyon zavarni-mondta Zayn,miközben rám és Harry-re nézett.
-Nem zavartok-mosolyogtam rá.
-Amúgy Paul nem jött veletek?
-Nem.Csak nem bántanak.Nem olyan nagy ez az ország-mondta Louis,miközben beleharapott egy újabb szelet pizzába.
-De azért elég sok rajongótok van itt,szóval akkor nappal ne nagyon mászkáljatok.
-Ugyan már,Bella.A környéketek tök kihalt.
-Akkor úgy fogalmazok,hogy a belvárosba ne nagyon menjetek.
-Értettük főnök asszony.
Niall nem nagyon beszélt,el volt foglalva a kajával,csakúgy mint Liam.Emma és Zayn elég sokszor egymásra néztek,ami picit furcsa volt.
Vacsora után mindenki elment zuhanyozni,majd leültünk és bekapcsoltuk a TV-t,ahol épp a What Makes You Beautiful ment.Mindenki elkezdte énekelni és közben ugráltunk.Mikor vége lett beraktuk a CD-t és minden dalt végigüvöltöttünk.
Miután eléggé kifáradtunk,mindenki elment a szobába.
-Neked nem tűnt fel,hogy Emma és Zayn nagyon sokszor egymásra néztek vacsora közben?-kérdeztem Harry-t,mikor már kettesben voltunk.
-Nem.Mert?
-Látszik hogy pasi vagy.Tök nyílvánvaló,hogy bejönnek egymásnak.
-Majd beszélek Zayn-nel.
-Én meg Emmával.
-Nagyon meglepett,hogy ezek négyen csak úgy beállítottak.
-Én sem számítottam rá.De te ma beszéltél is Louis-val.
-Igen,de erről egy szót sem szólt.Annyit mondott hogy hamarosan találkozunk.Nem is kérdeztem meg,hogy hogy érti ezt,mert már menni akartam hozzád vissza.Most ennyit arról,hogy két hétig kettesben lehetünk.
-Csak három napig lesznek itt.Utána csak a tiéd vagyok.
-Azt remélem is-mondta,majd megcsókolt.
Fejemet mellkasára helyeztem,ő átölelt és így aludtunk el.

10.fejezet

Meghoztam az új részt.Szerintem picit unalmas lett...8 komment után jön az új rész.

-Na és most mit csináltunk?-nézett rám gyönyörű szemeivel.
-Én egy picit álmos vagyok már.
-Nem megyünk el még sétálni?
-Ilyenkor?
-Ilyenkor a legjobb-mosolygott,és megpuszilta a homlokom.
-Végülis..mért ne?Menjünk.Akkor felöltözök,menj te is vegyél fel valamit és mehetünk.
-Oké.Mindjárt jövök-mondta,majd elviharzott a szomszéd szobába.
Felkaptam egy farmert,egy pulcsit és egy tornacipőt.
-Itt is vagyok-rontott be a szobába.
-Látom.
-Na mehetünk?
-Igen.
Bezártam az ajtókat,majd elindultunk a közeli parkba,ahol leültünk egy padra.
-Imádom ezt a parkot.Senki nem jár ide.Ha szomorú vagyok vagy egyedül akarok lenni,akkor mindig ide jövök-mondtam.
-Hát megvan a hangulata az biztos.És sokszor jösz ide?
-Mostanában nem voltam.Legutolján 4 hónapja.
-Mi történt?
-Szerelmi bánat.
-És még mindig bánatos vagy miatta?
-Nem.Amióta megismertelek nem is gondoltam rá.
-Ennek viszont örülök.Nekem is van egy kis privát szférám Londonban,amiről még a srácok sem tudnak.Ha elegem van a fényűzésből,a sztárságból oda megyek.
-Néha elég idegesítő lehet hallgatni a sok sikítozó kiscsajt.
-Néha nagyon is.De ettől függetlenül imádom őket.Nélkülük nem tartanánk ott ahol ma és hát..téged sem ismertelek volna meg.
-Olyan jó,hogy két lábbal a földön jársz.
-Anyu ki is nyírna ha elszállnék magamtól.Ha a csúcson vagy,
-Akkor is viselkedj úgy,mintha lent lennél…-fejeztem be a mondatát
-Nem is tudom már,hogy ki mondta,de nagy igazság.
-Jonas Brothers.Ők szokták ezt mondani.
-Hát ők tényleg ilyenek is.Még csak Joe-val találkoztunk,de ő olyan,mintha nem is venné körül naponta több ezer,tízezer rajongó.Ő valóban két lábbal áll a földön,és gondolom a tesói is.
-Imádom őket 2007 óta..
-Meg tudom érteni-mosolygott rám.
-Harry…mi lesz velünk,miután elmész?-kérdeztem témár váltva.
-Erről kár beszélni..
-Nem akarlak elveszíteni-suttogtam.
-Én sem téged.De figyelj-emlte fel az állam-túl fogjuk élni.Egy nap híján két hetünk maradt,de a búcsúra ne gondoljunk még.Főleg ne végső búcsúra,mert nem szeretém ha az bekövetkezne.
-Én sem.Szeretlek-mondtam,majd közelhajoltam hozzá és megcsókoltam.
-Én is téged.És mindig is szeretni foglak-most ő csókolt meg engem.Szenvedélyes volt,de egyben gyengéd is és ez tetszett.Csókunkat Harry telefonjának a csörgése zavarta meg.
-Egy perc és jövök vissza-mondta,majd arrébb ment és felvette.
Az egy percből végül öt perc lett.Én türelmesen vártam már,hogy vissza jöjjön.
-Bocsi,csak Louis-nak megint elgurult a gyógyszere.Beszélt össze-vissza.
-Semmi baj.A lényeg,hogy már itt vagy.De szerintem lassan menni kellenénk.Egyre hűvösebb lesz.

Miután hazaértünk,elbúcsúztunk egymástól,majd mindegyikünk elvonult a szobájába.Mielőtt lefeküdtem volna,kezembe vette a laptopom és megírtam mindent Emmának.Mivel ő egy éjjeli bagoly,szinte azonnal vissza is írt,hogy nagyon örül neki és sok boldogságot kívánt.

Másnap reggel lementem a konyhába,ahol a hűtőn egy üzenet fogadott.
„Nagyon sajnálom,de el kellett mennem New York-ba,mivel aki ment volna kórházba került és engem küldtek helyette.Sietek vissza.Legyetek jók.Szeretlek,Anya.”
Nem tudom miért,de kifejezetten örültem neki,hogy anya nem lesz itthon.Így legalább kettesben lehetünk Harry-vel.Nekiálltam reggelit csinálni.Azt terveztem,hogy felviszem neki a szobába,de Harry hamarabb lejött,mint hogy elkészültem.
-Jó reggelt!-köszönt mosolyogva.
-Neked is.Mindjárt kész a reggeli.
Reggeli közben elmeséltem neki,hogy anya elutazott,aminek ő is nagyon örült.Evés után felmentünk átöltözni,majd amíg  elmentem a boltba,hogy bevásároljak az ebédhez, addig ő otthon maradt és telefonos interjúkat adott.
Ebédre pizzát sütöttünk,de annyit hogy maradjon estére is.Aztán délután átjött hozzánk Emma.
Délután öt óra körül megszólalt a csengő.Elindultam az ajtó felé,hogy kinyissam.

9.fejezet-Egy éjszaka kettesben

Sziasztok! Itt a 9.rész is.Remélem tetszik.5 komi után jön a 10.:)

-Úristen Harry,annyira sajnálom-mondtam,majd felpattantam róla.
-Semmi baj nem történt-válaszolt,és felállt mellém.
-A konyhában a szekrényben vannak gyertyák és öngyújtó is.Márcsak el kell jutni addig.
Harry ekkor elkezdett tapogatózni az asztalon és pár pillanattal később már kezében volt a telefonja,amivel világított.
Miután megtaláltam a gyertyákat,sorjában meggyújtottam őket,és teleraktam velük a nappalit.
Harryvel leültünk a kanapéra egymás mellé.
-Hát asszem..ez elég romantikus-szólalt meg.
-Eléggé-mosolyogtam.
-Annyira örülök,hogy itt lehetek-csúszott közelebb.
-Én is örülök annak,hogy itt vagy-mondtam,majd ránéztem.Egymás szemébe bámultunk.Erre vágytam azóta,mióta elköszöntünk egymástól.
-És két hétig csak a tiéd vagyok.
-Akkor ki kell használnom ezt a két hetet.
-Ki kell használNUNK-mondta,majd arcával egyre közelebb jött az én arcomhoz.A másik pillanatban pedig éreztem puha ajkait ajkamon,amint gyengéden megcsókolt.Mikor abbahagytuk,csak bámultunk egymás szemébe.
-El sem hiszed,mennyire akartam már ezt.
-Ahogy én is.
-Nagyon jófej volt anyukád,hogy befogadott és itthagyott veled.
-Na majd holnap reggel jön a „mi történt közetek” meg hasonló kérdések.
-És mit fogsz neki mondani?
-Hát ha bevallom,akkor egész nap figyelni fog és nem lesz nyugtunk,szóval inkább azt mondom,hogy barátok vagyunk csak.
-Oké.Ez így jó lesz.Addig pedig élvezzük ki,hogy nincs itthon senki és miénk az egész ház-mondta,majd ajkait ismét az enyéimre tapasztotta.Nem akartam elengedni.Túlzottan is akartam.Ülő helyzetből elkezdett hátrafelé dönteni,én pedig húztam őt magammal.Teste rám nehezedett.Lassan elkezdte levenni rólam a topomat.Miután megszabadított tőle,megtalálta a nyakam,majd azt kezdte el csókolgatni,mikozben a melltartómat is kikapcsolta.Nemsokára már csak egy bugyi volt rajtam.Mikor elkezdte lehúzni,megszólaltam:
-Harry,nagyon szeretném,de ez így nem jó.
-Mért?Arra nem foghatod,hogy alig ismersz,hisz mindent elmondtam neked az e-mailekben.
-Nem ez a gond.Hanem hogy nem akarom elsietni.Már így is úgy érzem magam,mint egy kurva.Betoppansz és én már az első este rádvetem magam.
-Emiatt ne aggódj.Tudom,hogy nem vagy olyan mint a többi lány.
-De ennek még akkor sincs itt az ideje.
-Rendben-mondta,majd leszállt rólam.
-Ne haragudj.
-Semmi baj,meg tudom érteni-mosolygott rám,majd szájon puszilt.
Miután felöltöztem,kimentem a konyhába.
-Kérsz valamit inni?-üvöltöttem ki Harrynek a hűtő előtt állva.
-Itt vagyok mögötted.
-Hupsz.Bocsi.Kész valamit?
-Egy pohár almalevet-mondta,majd miután odaadtam neki,leült a pulthoz,én pedig mellé ültem.
-Figyelj Harry.Tényleg nagyon sajnálom…
-Hányszor mondjam még hogy semmi baj?-kérdezte mosolyogva.
-Én csak..
-Nem kell mondanod semmit-csókolt meg-Amúgy hány óra?
-Éjfél lesz 5 perc múlva.
-Akkor még korán van.Betesszük a DVD-t?
-Öhhm..Harry..Nincs áram.
-El is felejtettem,annyira lefoglaltál-mosolygott rám.
-Amúgy még mindig nem pakoltunk fel a szobába-mondtam,mikor hirtelen felkapcsolódtak a lámpák.
-Felmenjünk?
-Miattam-mondtam,majd Harry cuccait fogva,miután elfújtuk a gyertyákat, felindultunk.
-Ez lesz az-nyitottam ki az egyik szoba ajtaját.
-Tökéletes-mondta,amint belépett.-És melyik a te szobád?
-Ami mellette van-mosolyogtam rá,mire Harry azonnal átszaladt az én szobámba.
-Hát furcsa.
-Mi?
-Még egy barátnőm szobájában sem volt ott a képem a falon.
-Ha úgy vesszük nem is vagyok a barátnőd,szóval..
-De még lehetsz..Vagyis ha akarod.
-Hát ez nem volt valami meggyőző.
-Akkor..khhmm…Bella.Amióta csak megláttalak,tudom hogy több van köztünk.Nem tudom hogyan,de totálisan belédszerettem.Megtisztelnél,ha lennél a barátnőm.
-Igen-mondtam,majd közelebb léptem hozzá,lábujjhegyre álltam,majd megcsókoltam.-Én is szeretlek Harry Styles.
Nagyon jó volt ezt kimondani.És biztos voltam benne,hogy Harry szavai is őszinték voltak.

8.fejezet-A találkozás

Sziasztok!Itt a 8.rész is:)Remélem tetszik majd.5 komment után jön csak új rész.:)

-Harry?Te?Hogy?Miért?-kérdeztem össze-vissza.
-Meglepetés!-mosolygott.
-De.Háát…-még mindig nem tudtam kinyögni egy normális mondatot sem.
-Beengednél?
-Persze-szedtem össze magam és beengedtem.
-Harry?-kérdezte Emma egy picit ilyedt arccal,miután meglátta.
-Igen,én vagyok és nem valami szellem,hogy így nézz rám-mosolygott Harry Emmára.
-Bocsi,csak meglepődtem.Na de én azt hiszem indulok is haza.Hagylak titeket beszélgetni.Sziasztok-hadarta el gyorsan,majd kisietett az ajtón.
-Épp muffint sütöttük és már csak be kell raknom a sütőbe.Menjünk át a konyhába-javasoltam
-Szóval..Hogyhogy itt vagy?-kérdeztem
-Nem is örülsz nekem?
-Dehogynem te hülye.Nagyon örülök hogy itt vagy.Csak nem tudom mire venni..
-Igazából mondtam,hogy lesz ilyen koncert és hát izé..
-Nem is lesz koncert?
-De lesz.Csak én akartam elhozni a jegyket.Vagyis nem jegyek miatt jöttem.Csak szerettelek volna már látni-mosolygott zavartan,mire én elvörösödtem,de azért rámosolyogtam.
-Ez aranyos.Jó látni téged.És meddig maradsz?
-Már ki akarsz dobni?
-Igen Harry,ki akarlak dobni-mosolyogtam.
-Hát akkor…szia-mondta majd elindult az ajtó felé.
-Gyere már  vissza te bolond!-kezdtem el nevetni.
-De ezt megjegyeztem ugye tudod?-mondta,miközbe leült.-Amúgy két hétig maradok,csakhogy az előző kérdésedre válaszoljak.
-Jól hangzik.És nálam maradsz vagy elmész valahova?
-Már megint ott tartunk hogy ki akarsz dobni látom-mondta mosolyogva.
 -Fejezd már be-szóltam rá,de közben mosolyogtam.
-Hát igazából néztem egy szállodát,viszont picit messze van.De a találkozásokat meg tudjuk oldani.
-Ha gondolod megkérdezhetem anyáékat,hogy nem-e maradhatsz-mire kimondtam kinyílt az ajtó.
-Megjöttem-kiáltott anya,majd mikor beért a konyhába,megtorpant.
-Szia anya.
-Sziasztok-nézett ránk kissé meglepődve.
-Nem beszél magyarul.
-De ki ez egyáltalán.nagyon ismerős,de nem tudok rájönni,hogy honnan.
-Menj be a szobámba,nézz körül-mondtam,mire bement.
-De hiszen..ő…-nézett rám elképedve.
-Anya,ő Harry Styles,a One Direction egyik tagja.Még Londonban ismerkedtünk meg.
-Harry,ő az anyukám.
-Na ebből most tudni fog mindent-mondta anya,majd a kezébe vette az irányítást és végre megszólalt angolul:
-Örülök,hogy megismerhetlek Harry.Szólíts Annának,vagy Anne-nek,ahogy jobban tetszik.
-Köszönöm.Azt hiszem maradok az Anne-nél,anyukámat is így hívják-mondta mosolyogva.
-És hogy kerül ide?
-Gondolom repülővel-válaszoltam,mire Harry elkezdett mosolyogni.

-Úgy értem miért jött-forgatta a szemeit anya.
-Londonban egész jól összebarátkoztunk és úgy döntött,hogy meglátogat.
-Értem.És hol fogsz megszállni?-fordult Harry felé
-Már kinéztem egy szállodát.
-Maradj csak itt.Megágyazok neked a vendégszobában.Így többet tudtok majd beszélgetni.
-Tényleg?
-Igen,persze-mosolygott anya,ami megnyugtatott,hisz nem erre számítottam.
-Köszönöm szépen.
-Nem kell köszönnöd.Na de én megyek,mert megígértem a munkatársamnak,hogy ma átmegyek hozzá,mert nem sikerült befejeznünk a projectet és hát sürget az idő,nem tudom mikor érek haza.Lehet hogy csak reggel.
-Oké.
-Ja és Bella.Apádnak el kellett utaznia Németországba valami megbeszélés miatt.Két hétig távol lesz.Szóval ma este egyedül lesztek.Legyetek jók.Sziasztok!
-Szia-köszöntünk el egyszerre Harryvel.
-Na egyedül maradtunk-lépett közelebb Harry
-Basszus,ki kéne venni a muffint-kiáltottam fel,majd odasiettem a sütőhöz és örültem,mert nem égtek el.
-Jó az illata.
-Meg ízre is isteni lesz.Majd vacsi után desszertnek megesszük.
-Mi lesz a vacsi?
-Ő…fogalmam sincs.Semmi normális kaja nincs itthon.majd rendelünk pizzát.
-Vagy mi is csinálhatnánk valamit-dobta fel az ötletet Harry.
-És mire gondoltál?
-Háát..palacsinta?
-Palacsina muffinnal?-kérdeztem tőle mosolyogva.
-Mért ne?
-Oké,én benne vagyok.
Mivel már délután hat óra volt,nekiálltunk a palacsintának.Az első pár darab elég érdekesre sikeredett.Miközben gyártottuk a palacsintákat rengeteget beszélgettünk.

-Le kellene zuhanyozni gyorsan aztán rakjunk be valami filmet-mondtam,miután megettünk mindent és bepakoltuk Harry cuccait a kocsiból.
-Oké.
-Fent is van egy fürdő meg lent is.Melyiket szeretnéd?
-Nekem mindegy.
-Akkor én megyek fel,te meg le.
-Tökéletes-mondta,majd küldött felém egy mosolyt.
-Aztán után megmutatom a szobád.
-Oké,de előbb a fürdőt mutasd meg hol van.
-Végig a folyosón és a második ajtó balra.
-Köszi.Megtalálom.
-Na de akkor gyorsan felfutok.

Miután lezuhanyoztam,felvettem a pizsimet és lementem.Kinéztem az eblakon és láttam,hogy villámlik.Már csak ez hiányzott.Utálom a vihart,félek.De remélem az áram azért nem megy el.
-Gyors voltál-mondtam,mert Harry már ott volt.Majd egy pillanatra lefagytam.Ott állt előttem egy szál alsógatyába.
-Remélem nem zavar,csak így szoktam aludni-mondta mosolyogva.
-Nem…nem…zavar..-nyögtem ki.
-Te is nagyon szexuális vagy-mondta,mire végignéztem magamon.Egy sima top és egy rövidnadrág volt rajtam,ami tényleg rövid volt.Inkább úgy nézett ki mint egy franciabugyi.
-Na és mit akarsz nézni?-tereltem a témát.
-Míg nem voltál itt nézegettem a DVDket és hát ezek közül mindet láttam már.
-Hát igen.Nincs valami nagy választék.
-Tudod mit láttam már nagyon régen?
-Hmm?
-Hamupipőke.
-Most komolyan?-nevettem el magam
-Halál komolyan.Nézzük már meg.
-Oké-mondtam,majd elindultam,hogy betegyem a DVD-t,mire hirtelen az egész házban sötét lett,én pedig visszasiettem a kanapéhoz,ahol Harry ült.Vagyis csak azt hittem.visszafelé megbotlottam valamiben és pont ráestem Harryre.Percekig csak feküdtem rajta..

7.fejezet

Itt a 7.rész is.Remélem tetszeni fog.Kommenteket kaphatnék?:$

Miután a hosszas utazás után hazaértünk,egyszerre befeküdtem a kényelmes ágyamba.Ölembe vettem a laptopomat,majd szép lassan felnéztem Facebookra,Twitterre és a kedvenc oldalaimra.Végül megnéztem az e-maileket.Láttam,hogy van egy bejövőm.Miután megnyitottam,olvasni kezdtem:
„Szia!Remélem épségben hazaértetek.Nemtudom,hogy értesültél-e már arról,hogy 3 hónap múlva Magyarországon fogunk koncertezni.Ha van kedved,összefuthatnánk.Várom válaszod.Puszi,Harry.”
Nem hittem a szememnek.Nemsokára ismét láthatom Harryt.Felhívtam Emmát és mondtam neki,hogy azonnal át kell jönnie.10 perc múlva ott is termett.
-Ott kell lennünk.De nem is hirdették sehol,hogy koncert lesz-mondta,miután felolvastam neki a levelet.
-Ez a furcsa benne-mosolyogtam.
-Válaszoltál már neki?
-Nem.
-Mire vársz még?Láss hozzá!-parancsolt rám
„Szia!Minden oké volt.Igaz,hogy az út reménytelenül hosszú volt,de hazaértünk.Persze,hogy van kedvem,de nem is hallottam róla sehol.Majd írd meg a részleteket.Puszi,Bella.”
-Remélem megfelel-mondtam Emmának,miután elküldtem.
-Tökéletes.És most várunk.
-Nyugi már.Jobban rá vagy kattanva a témára,mint én.
-Na persze.Max nem mutatod ki-mondta.Ezzel nem vitatkoztam,hisz belül tényleg visítoztam.
-Három hónap-mondtam halkan.
-Izgulsz?
-Hát a koncert miatt nem.Sokkal inkább Harry miatt.
-De ugye nem szerettél bele?-kérdezte,mire válaszul elpirultam és lesütöttem a szemem.-Bella ugye nem?-kérdezte megint,de már kiabálva.
-Nyugi már,Em-próbáltam nyugtatni.
-Bocsi,csak nem hittem volna hogy ilyen hamar beleszeretsz.
-Én sem.Az a helyzet,hogy ezelőtt is szerettem,viszont az nem volt szerelem.Mikor a szemébe néztem a gyomromban pillangók táncoltak,és mikor megcsókolt beleremegtem.
-Te totál belezúgtál-jött rá ő is
-Nem akarom beismerni.
-Nem is kell.A szemed mindent elárul.
Nem válaszoltam.Fogtam a laptopom,felmentem youtubera és bekapcsoltam a More than thist.Miután ismét felmentem,hogy megint elolvassam amit Harry írt,láttam hogy van egy új üzenetem.Azonnal meg is nyitottam.
-Harry írt-szóltam Emmának,aki azonnal közelebb is csúszott hozzám,majd én hangosan felolvastam a levelet:
„Nagyon örülök,hogy minden oké.A koncertről azért nem hallani,mert ez egy meglepetéskoncert lesz.Két nappal előtte fogják bejelenteni.Légyszi senkinek se mondd el.Viszont add meg  a címed,mert akarok neked és Emmának VIP jegyeket küldeni.Puszi.”
-Meglepetéskoncert?-nézett maga elé Emma furcsán.
-Ha ő mondja.
-Na válaszolj!-utasított Emma.
A levélben leírtam a címem és megígértem,hogy senkinek nem fogok szólni.Ő szinte azonnal válaszolt is,hogy kb.egy hónap múlva megkapjuk a jegyeket.

Egy hónappal később még mindig levelezgettünk Harryvel.Sokat meséltem neki magamról és ő is elmondott mindent magáról.Mindketten nagyon vártuk már a koncertet.Vagyis nem a koncertet,hanem hogy újra láthassuk egymást.

Egy szép napos délutánon Emmával éppen sütit csináltunk.Mindig is imádtunk együtt sütni,és közben hülyülni.Már tiszta liszt voltam,mikor egyszercsak megszólalt a csengő.
-Na fasza.Most hogy nyissak így ajtót?-kérdeztem nevetve.
-Ugyan már.Voltunk már cikibb helyzetben is-mondta Emma,aki szintén csupa liszt volt.
-Igazad van-nevettem,majd elindultam az ajtó felé.
Mikor kinyílt az ajtó nem hittem el amit láttam.Egy gyönyörű zöld szempárral találtam szemben magam.A gyomromban pillangók repdestek és a lábam remegett.

Mindig azt gondoltam,hogy egy kapcsolatban a távolság nem jelenthet gondot,viszont most,hogy én is ilyen helyzetbe kerülhetek,elbizonytalanít.

Sziasztok!:) Itt a 6.rész is.Remélem tetszik:)

Mikor beértem a szobába,Emma már aludt,ami furcsa volt nekem.Miután átöltöztem,befeküdtem az ágyra és a plafont bámultam,miközben a gondolataim egyre csak Harry körül jártak.Még sosem volt ilyen,hogy ennyi idő alatt beleszerettem valakibe is.És a legrosszabb az,hogy nem tudom mi lesz a folytatása.Vagyis tudom,de azt a szívem nem akarja elfogadni..Ha vége ennek a három napnak,hazamegyünk és minden folytatódik úgy,mint mielőtt idejöttünk.De mégsem lesz minden ugyanaz.Lehet,hogy nem kellett volna ebbe belemennem?Talán ha nemet mondok,akkor most nem tartanék itt.Talán…
Este mindent meg kell beszélnem Harryvel és le kell zárnom ezt a dolgot.Amíg itt vagyunk nem szabad találkoznunk,utána meg már úgysem fogunk.

Reggel ismét egy útra keltünk.Emmának beszámoltam az este történtekről,mire ő leordította a fejem,hogy mért nem keltettem fel.Majd közölte,hogy este csak azért sem fog elaludni,és megvárja,amíg hazaérek.

Este kilenckor ismét találkoztunk Harryvel.Ő már ott várt.Mikor megérkeztem,üdvözöltük egymást,majd beszálltunk a kocsijába.
-Na és hova menjünk?-kérdezte
-Valami nyugis helyre.Beszélni szeretnék veled.
-Valami baj van?
-Nem.Csak beszélnünk kell.
-Ha gondolod megint lefoglalom a London Eye-t.
-Ne.Inkább valami kevésbé fényűző helyre menjünk.Mondjuk egy parkba vagy valami.
-És mi lenne ha odamennénk a lakásomra?
-Nekem az is jó.Ott úgysincs senki.
-Furcsának tűnsz-mondta,de én nem válaszoltam.
Öt perces kocsikázás után megérkeztünk.
-Kérsz valamit inni vagy enni?-kérdezte,majd elindult a konyha felé,én pedig követtem.
-Csak egy pohár vizet-válaszoltam,majd leültem a pulthoz.
-Ne ide ülj.Inkább menjünk a nappaliba.De ha gondolod,akkor berakhatok egy filmet is.
-Nem kell.Nem maradok sokáig.
-És miről lenne szó?
-Rólunk...Először is szeretném megkérdezni,hogy te hogy gondoltad ezt a dolgot.
-Nem tudom…Nagyon érdekelsz és szeretném ha lehetne több is,de…
-De nagy a távolság-fejeztem be a mondatot helyette.
-Igen.És ezért nem tudom,hogy hogyan viszonyuljak az egészhez.
-Én is ezt érzem.És fogalmam sincs,hogy ezután mi lesz.Mindig azt gondoltam,hogy egy kapcsolatban a távolság nem jelenthet gondot,viszont most,hogy én is ilyen helyzetbe kerülhetek,elbizonytalanít.
-Tökéletesen megfogalmaztad.
-Szóval szerintem legyünk barátok .Ha gondolod e-mailezhetünk meg ilyenek,viszont amíg itt vagyok már nem kellene  találkoznunk-mondtam ki,de közben a szívem szakadt meg.
-Korrekt ajánlat.Azt hiszem elfogadom-varázsolt egy erőltetett mosolyt az arcára.
-Örülök,hogy ezt megbeszéltük-próbáltam mosolyogni,viszont nem nagyon jött össze.
-Megnézzünk egy filmet?-váltott is témát
-Nem.Azt hiszem megyek.
-Elviszlek-ajánlotta fel.
-Nem kell.Sétálok.
-De hiszen azt sem tudod,hol vagy.
-Majd fogok akkor egy taxit.
-Nem.Az túl veszélyes.Nem akarom,hogy bármi bajod essen.Hiszen barátok vagyunk és akár tetszik,akár nem,én foglak visszavinni.
-Mért vagy ennyire makacs?-kérdeztem,majd elindultam az ajtó felé,Harry pedig utánam.
Az úton egyikünk sem szólt semmit,az egyetlen zajforrás a rádió volt.Mikor megérkeztünk kiszálltunk a kocsiból és Harry közelebb kísért.
-Nos,akkor..
-Akkor..Azt hiszem eljött a búcsú ideje.
-Vigyázz magadra-ölelt át.
-Te is-suttogtam,miközben a könnyeim ellen harcoltam.
Miután elengedett,levette a csuklójáról az egyik karkötőt,majd felém nyújtotta.
-Ezt neked akarom adni.Tudom,hogy egy picit nyálasan hangzik,de azt szeretném,hogyha ránézel,én jussak róla eszedbe.
-Nélküle is eszembe jutnál minden nap-mondtam,majd magamban hozzátettem,hogy reggeltől estig csak ő jár a fejemben.
-Az e-mail címed megadod?
-Persze-mondtam,majd elővettem a táskámból egy cetlit és egy tollat,majd felírtam a címem.
-Nemsokára írok-mosolygott.
-Én most már tényleg megyek.
-Hiányozni fogsz-mondta,majd ismét megölelt.
-Te is nekem,de majd beszélünk.
-Abban biztos lehetsz-mosolygott.
-Na de indulok,mert ha tovább maradok nem tudlak elengedni.Szia-mondtam,majd megfordultam és elkezdtem szaladni.Nem is vártam meg,míg visszaköszön.
A szobába érve nem bírtam tovább:elkezdtem sírni.
-Bella,mi történt?-futott Emma az ágyamhoz,miután belevetettem magam
-Ennyi volt.Többé nem látom.
-Kit?Miről beszélsz?
-Harry.Megegyeztünk,hogy csak barátok maradunk.
-De miért?
-Mert semmi értelme nincs folytatni.Három,vagyis már csak két nap és hazamegyünk.
-Te mindig is hittél abban,hogy a távolság nem állhat két ember útjába.
-Igen,de más amikor megtapasztalod.
-Ebben igazad lehet.És többé nem is beszéltek majd?
-E-mailezni fogunk majd.
-Jobb,mint a semmit.Legalább beszélhetsz még vele.
-na igen…

Még két napot voltunk Londonban,majd elindultunk hazafelé.Az utat jóformán végigaludtam,miközben a fülhallgatóból bömbölt a zene.Akármilyen zenét hallgattam mindig Harry jutott az eszembe.Hiányzott.És tudtam,hogy még sokáig-vagy talán örökre-hiányozni is fog.